Sziasztok kis Lurkók!

Ismételten elég sok idő eltelt azóta, amióta ide írtam. Legyen mentségem, hogy még mindig sok az inger.

Nem is tudom, hogy hol kezdjem!

Első nagy örömöm az volna, amit megosztanék veletek, hogy végre lett bankszámlám és kártyám! Elég macerás volt, kellett hozzá másfél hónap, de végre itt tartom a kezemben! Hurrá!!!! :)

A munkahelyemen ismét át tettek egy másik részlegre, ahol elég pörgős munka van. Hál istennek, legalább elrepül az idő. Viszont! Két hete, amikor először délutános voltam, át tettek egy másik gépre, ahol forró alkatrészeket kellett tisztítani. Alig lehet látni bármit is a munkavédelmi szemüvegtől meg a füstölgő alkatrészektől. Ráadásul! A munkát eddig férfiak végezték, úgyhogy péntekre az alkeszok megirigyelhették volna, hogy mennyire remeg a kezem…Viszont olyan jól teljesítettem az első hetemen, hogy visszavártak ide...Így odamentem a csoportvezetőhöz és mondtam neki, hogy ha lehetséges tegyen vissza a régi gépemhez. Azt tudta felajánlani, hogy minden második héten tesz be. A héten összehívták az annál a gépnél dolgozókat, a felállás a következő volt: 5 férfi és én…Sajnos most megint délutános leszek és megint ennél a gépnél fogok dolgozni. A grátisz pedig az, hogy forró alkatrészekről van szó. Aki ismeri Kaszab Esztit nem kell bemutatni mi az eredménye. Aki kevésbé ismer: kisebb égési sérülések a kezemen.

Na, ha már ennyire a bénaságomnál tartunk, akkor itt a következő történet. :)

Évit elkísértem futni biciklivel. Ő is zenét hallgatott meg én is. Hazafelé tartottunk, amikor úgy véltem, amit hallgatok nem megfelelő ehhez a tevékenységhez. Így váltani szerettem volna a mobilomon számot, aminek az lett a következménye, hogy Esztike piff kiejtette a telefont a kezéből. Igen ám, de itt még nincs vége! Természetesen kapkodtam utána, ahogy kell és nem az utat néztem ott meg belógott egy ág. Na persze jól megijedtem és piff! Elestem. Évi hátrafordult és mondja, hogy mi van már? És már nevettünk is. Természetesen olyan szépen tudtam elesni, hogy a bicóra nagyon figyeltem, hogy nem lett semmi baja. Nekem persze lilafoltos a lábam, de majd ELMÚÚÚLIK! :)

Egy esés előtti kép:

Vezettem már kocsit is, igaz 20 métert sem mentem vele,mert csak leparkoltam, de óriási örömet okozott nekem! :)

Mostanság két szülinapost is ünnepeltünk. Mindkettő leányzót megleptük. Itt megjegyezném csak az egyiknél volt estébe hajló buli is. És hozzá tenném, hogy anyu jó lett volna az a pálinka, amit nem vámolsz le :)

Legyetek jók!

Puszilok mindenkit! ;)